A mű továbbélése

Rengeteg feldolgozása született a műnek. A feldolgozások során jeleneteket hagytak ki, változtattak meg. Nem csupán a filmipart ihlette meg a mű. Több művészeti ágban közkedvelt téma lett. (pl. balettben, zenében)

Ismertebb feldolgozások:

• 1996-os Leonardo de Capriós feldolgozás (rendező: Baz Luhrmann) 
• Hector Berlioz: Roméo et Juliette című szimfóniája 
• Csajkovszkij: Rómeó és Júlia című zenekari fantáziája 
• balettverziót: Szergej Szergejevics Prokofjev 
• Dire Straits: Romeo and Juliet című dala 
• West Side Story (zene: Leonard Bernstein, szövege: Stephen Sondheim) musical

(Források: Érettségi tételek: Romeo és Júlia)

Motívumok, véletlenek a Romeo és Júliában

A műben a szerelem a legdominánsabb motívum. A két fiatal a kudarcra ítélt szerelem jelképévé vált. Rengeteg metaforát használ a két főszereplőnk, hisz az akkori etikett is előírta. Ezen metaforák segítségével Romeo tapintatosan tudakolhatja meg kedvese érzéseit.
Egy másik fontos motívum a halál, öngyilkosság. A keresztény vallás szerint, aki öngyilkosságot követ el, az a pokolra jut, viszont a korban az úgynevezett udvari szerelem szerint, akik a halálban egyesülnek szerelmükkel, a Paradicsomba jutnak.

A véletleneknek és a sorsnak nagy szerepe van a történetben, hiszen Romeo nem ismeri még Júliát, mikor a bálba elmegy. A véletlen műve volt Mercutió és Tybalt közötti nézeteltérés és a halálesetek is,



(Források:

• http://www.doksi.hu/elemzes.php?order=Show&id=495
• https://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%B3me%C3%B3_%C3%A9s_J%C3%BAlia#Mot.C3.ADvumok
• Sokszínű irodalom tankönyv 8.)

Romeo és Júlia

Shakespeare korai alkotásainak egyike volt. Ez volt az első alkotása, amely a szerelemről szólt, ezért nevezhetjük a művet szerelmi tragédiának. 1595-ben kezdte el írni és egy évvel később fejezte be.

A mű konfliktusa nem teljesen a szereplők közötti viszályon alapul, hanem a korforduló problémákon. (Értékek, életelvek, világképek ütközése)
A középkori hagyományok és a reneszánsz értékek szembeütközése. Míg a hagyományok a gazdasági és társadalmi kötelezettségeket nézték, a reneszánsz már a fiatalok érzelmét és a személyes szabadságot, önmegvalósítást helyezi középpontba.
Egy prológusból és öt felvonásból áll a mű, ami körülbelül öt nap történéseit öleli fel. Két nagyobb helyszínen játszódik a történet: Veronában és Mantovában.


A drámai-ív alapján öt részre tagolhatjuk a művet:

Júlia balkonja Veronában

1. Expozíció: Utcai verekedés Veronában és a két szemben álló család megismerése.
2. Bonyodalom kezdete: Romeo és Júlia találkozása.
3. Bonyodalom kibontakozás: Romeo beleszeret Júliába, de szíve választottját Páris hercegnek szánják.
4. Tetőpont: Kripta-jelenet.
5. Megoldás: A két család békét köt.

Főbb szereplők:

• MONTAGUE és CAPULET a két viszálykodó ház fejei 
• ROMEO: Montague fia; hősszerelmes főszereplőnk, aki megöli Tybaltot, Mercutió haláláért. 
• JÚLIA: Capuleték leánya, akit Páris herceg feleségének szántak és még alig 14 éves. 
• TYBALT: Capuletné unokaöccse,aki meggyilkolja Mercutiót, majd bosszúból Romeo öli meg. 
• BENVOLIO: a herceg rokona és Romeo barátja. 
• MERCUTIO: a herceg rokona, Romeo barátja. 

Színháza: a Globe

    A Globe (Földgömb) színház kívülről nyolcszög, belülről félkör alakú és két emeletes. A színpad körülbelül 1 méter magas és benyúlik a nézők közé. Háttér nem volt, így a nézők képzeletére bízták a helyszínt. A nézőtér fedetlen volt, udvarszerűen volt kialakítva. A szegények számára állóhelyek voltak, míg a tehetősebb emberek az emelet fedett helyein vagy a színpad szélén ültek.

 Olyan drámákat kellett írni, amely mind a köznépet, mind az arisztokráciát érdekli. Az előadásokat nappal tartották természetes fénynél. A színpad jellegzetes hármas beosztása lehetővé tette a színterek gyors átváltását, térbeli és időbeli távolságok gyors áthidalását. Tehát a nyitott színpad benyúlt a közönség közé, míg mögötte volt a hátsó színpad, ami a szobákban történő eseményeket szimbolizálta. Az erkély vagy felső színpad a magasban történő eseményeknek adott helyet. Díszletek nem voltak, de kellékek igen. A jelenetek teljesen egybefolytak a mai függöny hiánya miatt, ezért a szövegnek nagyon kellett érzékeltetni az események színhelyét. A női szerepeket kamasz fiúk játszották, mert nők nem lehettek színészek akkoriban. Egy színtársulat általában 12-16 főből állt. 

A színészek a színpadon öltöztek át, nem mentek le. A rekonstruált színház a Temze jobb partján, a London Bridge közelében helyezkedik el, közel az eredeti helyéhez.

(Források:

• https://hu.wikipedia.org/wiki/Globe_Sz%C3%ADnh%C3%A1z
• http://www.london-utazas.com/content/shakespeare's-globe-sz%C3%ADnh%C3%A1z-263.htm)

Művei

•     Királydrámák: Ebben a műfajban két tetralógiát írt a Rózsák háborújáról. Ez az angol reneszánsz egyik új műfaja volt, amit a vérontás és a harc jellemzett. Csak Angliában alakult ki és csak ott használták. Pl.: V. Henrik, III. Richard
•     Komédia: Legelső művei is ebben a műfajban íródtak. Sok benne a hirtelen fordulat és a mesei elem és a főhősnők fontos szerepet játszanak. Műveiben megjelenik a reneszánsz új elmélete: a szerelem. Témája általában a boldogság keresés. Pl.: Sok hűhó semmiért, Tévedések vígjátéka
•          Tragédiák: A szereplők nem emberfeletti lények.Vannak hibáik és a főhős általában önelemzésbe merül és előtérbe helyezi az önismeretet. Többnyire halálesettel és tanulsággal végződik. Pl.: Romeo és Júlia, Hamlet
•          Regényes színművek: Általában tragédiák élmény anyaga van benne, de fontos az optimizmus a jó győzelme, hogy az ember képes győzni önmaga és a természet felett. Pl.: Téli rege, A vihar

Munkássága

  Általában már kész műveket dolgozott fel. Szinte minden darabjának, művének megtalálhatók az előzményei más íróknál. 

Munkásságát három nagy korszakra tudjuk felosztani:

·        

•        Az első 1590-től 1601-ig tartott. Ekkor írta igen népszerű királydrámáit és komédiáit, de szonettjeinek többsége is ekkor született meg.

•          A második korszaka 1601-től, 1608-ig tartott és ebben az időszakban írta meg tragédiáit és sötét vígjátékait is.

•       Az utolsó korszaka 1608-tól, 1611-ig tartott amikor a regényes színművész színműveit írta. Talán ezeket tekinthetjük legérettebb műveinek.

William Shakespeare élete

   1564. április 23-án született Stratford-upon-Avonben. Apja, John Shakespeare jómódú iparos, a kesztyűkészítők céhének tagja, később a város polgármestere. Anyja, Mary Arden nemesi családból származott. Testvérei közül három négy élte meg a felnőtt kort. Shakespeare iskolai tanulmányait a közép-angliai kisvárosban végezte. A feltételezések szerint tanulmányait nem fejezte be, a család anyagi helyzetének megrendülése miatt dolgozni kellett. 1582-ben házasodott meg, felesége, a nyolc évvel idősebb Anne Hathaway aki három gyermeknek adott életet. 

  Ekkoriban Shakespeare életét teljes homály fedi. Valószínűleg csatlakozott a városukba látogató vándorszínészekhez. Úticélja London volt. Mindent megtanult, ami csak szükséges volt ahhoz, hogy beállhasson színésznek, majd drámákat írhasson. Első színházi sikereit 1590-ben érte el, darabjaira tódult a közönség. Amíg Londonbarn tartózkodott első éveiről nem maradt sok adat fent. A legenda szerint végig kellett járnia a színház ranglétráját. 1596-ban apjának nemesi levelet vásárolt, 1597-ben megvette családjának Stratford egyik legjobb házát. Családját rendszeresen támogatta. 1594-től Shakespeare-nek már állandó színtársulata volt, 1599-ben pedig megépítette a Globe színházat. Ebben társtulajdonos volt, így a színház jövedelmének egy része őt gazdagította. 1610-ben, mire hazatért családjához már vagyonos földbirtokos volt. Feltételezések szerint 1616-ban halt meg tüdőgyulladásban.

(Források:

• https://hu.wikipedia.org/wiki/William_Shakespeare
• Sokszínű irodalom tankönyv 8.)